A kormány megfelezné a munkáltatói járulékokat hat év alatt, és a program már jövőre indulna. Megnéztük, mennyibe kerülhet ez a költségvetésnek és hogy mit jelent ez az emberek zsebében, ha a munkaadók a kormány elvárásainak megfelelően átadják a járulékcsökkentésből fakadó hasznot a munkavállalóknak.
Az Európai Bizottság pénteki döntése szerint a magyar reklámadó sérti az uniós szabályokat, mivel annak progresszív adókulcsai szelektív előnyt biztosítottak egyes vállalatoknak. A Bizottság elismeri, hogy 2015-ben változott a reklámadó-szabályozás, azonban ezt a magyar kormány nem egyeztette a Bizottságal és nem kezelt minden felmerült aggályt. Ezért Brüsszel felszólította a kormányt, hogy szüntesse meg a reklámadó szelektivitását. A Nemzetgazdasági Minisztérium szinte azonnal közölte, hogy megvédi a magyar reklámadót és egyben parádés indoklással állt elő.
A gyed felső határának növelése, a kétgyermekeseknek járó családi adókedvezmény további emelése, többletforrás az egészségügy számára a magánforrások beengedésével, egészségügyi prevenció erősítése, a népegészségügyi termékadó emelése, a sporteszközök áfatartalmának felülvizsgálata, a gyermekvállalás nyugdíjrendszerben való elismerése - csak néhány javaslat a Magyar Nemzeti Bank szakértői részéről, melyekkel szerintük javítható Magyarország versenyképessége. Azt tudjuk, hogy a kormány készül a versenyképességi fordulat megalapozására, ezért megnéztük, milyen reformjavaslatok vannak már az asztalon, miből tud válogatni.
Rövid, de annál fontosabb módosítást rejtett el a kormány a pénteken benyújtott 2017-es adócsomagba. Ezek alapján azt mondhatjuk, hogy jó hírt kaptak a gyógyszergyártók.
Magyarországon minden egyes liter üzemanyag kiskereskedelmi árából 55-57 százaléknyi összeg folyik be az államkasszába különböző adóterhelések formájában. Ez első ránézésre magasnak tűnik, ezért megnéztük, hogy az októberi érdekes jövedéki adóemelés után, hogy állunk európai összevetésben.
A gazdaságpolitika irányítói a kutatás-fejlesztésre épülő fázisba akarják léptetni a magyar gazdaságot. Megnéztük ezért, hogy most hogy állunk a K+F terén és mi kellene ahhoz, hogy megvalósuljon a kormány célja. Látni fogjuk: a felsőoktatás minősége a legfontosabb.
Az elmúlt hónapokhoz képest szokatlanul magas árakkal találkozhatnak az autósok a kutakon. A benzin és a dízel literenkénti ára bő egyéves csúcsára emelkedett, és csak hab volt a tortán az október elsején életbe lépett furcsa jövedéki adóemelés, melynek a hatása épp a következő hetekben lesz kínzó.
A gyógyszergyártás hagyományosan kutatás-fejlesztés intenzív iparág, ezért nem mindegy, hogy a magyarországi gyártótevékenységet folytató vállalatok hogyan ítélik meg a hazai kutatás-fejlesztési lehetőségeket. Cikkünkben több vezérigazgató álláspontját mutatjuk be, akik egyúttal javaslatokat is megfogalmaznak.
Óriási kutatás-fejlesztési költségek, különadók, megfelelő szakképzett munkaerő, jogszabályi előírások, uniós szigor - csak néhány kihívás, amellyel a magyarországi gyógyszergyártóknak meg kell küzdeniük. Ezekről és az erre adott vállalati válaszokról kérdeztük a hazai gyógyszergyártókat, ahonnan a legfelsőbb szintekről érkeztek vissza a válaszok.
Az illegális gyógyszer-kereskedelem növekedése globális, egyre nagyobb üzlet mind a fejlett, mind e feltörekvő országokban - fejtette ki a Portfolio-nak adott interjújában Kontor Csaba. Magyarország Európai Unió melletti Állandó Képviseletének egészségügyi szakdiplomatája szerint az illegális készítmények, vagy az engedély nélküli csodaszerek veszélyt jelentenek az emberek egészségére, ezért nem mindegy, honnan vásárolunk. Arról is beszélt lapunknak a szakember, hogy a 2019-től, hamisítás terén életbe lépő szigorítás talán túl erősre is sikeredett.
A hazai gyógyszergyártók közösen gondolkoznak az érintett minisztériumokkal és nemzetközi példák is találhatók a javaslatcsomagban, amely a magyarországi gyógyszergyártást támogatná - derült ki Hodász István Portfolio-nak adott interjújából. A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének májusban kinevezett elnöke úgy véli, hogy szinte mindegy, mennyit költ egy ország vagy kormány az egészségügyre, az mindig kevésnek bizonyul. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a gyógyszerkassza már a határait feszegeti, pluszpénzt kellene beletennie az államnak az ellátás színvonalának biztosítása érdekében. Az Egis vezérigazgatója emellett beszélt a társaság legutóbbi fejlesztéseiről, akvizíciós terveiről, a munkaerőpiaci helyzetről és a szektor előtt álló legnagyobb feladatról.
Az idei költségvetésben látott esetleges mozgástér csak rövidebb távú stimulust adhatna, hiszen az évből már csak négy hónap van hátra. Az a kérdés tehát, hogy az esetleges többletforrást mire lehet értelmesen felhasználni - mondja Banai Péter Benő, a Nemzetgazdasági Minisztérium államháztartásért felelős államtitkára, aki szerint van magyar gazdaságpolitikai mix és annak helyességét a hazai munkaerőpiaci folyamatok is alátámasztják. A Portfolio-nak adott interjújában az esetleges járulékcsökkentéssel kapcsolatban a költségvetés felett őrködő államtitkár hangsúlyozta: nem szabad csupán egyetlen szempontot abszolutizálni.
Fordulóponthoz érkezett a közép-európai régió, az elmúlt két évtized növekedési modellje ugyanis a végéhez ért - kongatták meg a vészharangot a térség döntéshozói számára legfrissebb átfogó elemzésükben a Citibank közgazdászai. A szakértők szerint strukturális reformokra van szükség, hogy a leszakadást megállítsák a kormányok, különben az ördögi körből nem tudnak kiszakadni ezek az országok. A lesújtó üzenetek mellett kedvező hír, hogy Magyarország viszonylag jól áll a többi régiós országhoz képest.
Szükség van az őszre beígért növekedésösztönző csomagra és ennek a gazdaságfejlesztési programnak a része lehet a járulékok kérdése is - nyilatkozta a Portfolio-nak adott interjúban Lepsényi István. A Nemzetgazdasági Minisztérium gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára egyébként személy szerint egyetért a járulékcsökkentéssel, jelenleg azonban még az elemzői és egyeztető munka zajlik a tárcánál. A munkaerőhiány kezelésével kapcsolatban kifejtette, hogy a távmunkában, a részmunkaidőben, vagyis a rugalmas foglalkoztatásban vannak még tartalékok idehaza. Az államtitkári pozícióba a járműiparból tavaly érkezett szakember azt is elárulta, hogy a hazánkba települő kínai elektromos-busz gyártó cégnek azt javasolta a kormány, hogy gyártsanak elektromos személygépjárműveket.
Hatékony eszköz lehet bizonyos áfacsalások ellen az a fegyver, amit a kormány adna a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kezébe jövő júliustól. A számlázó programok adóhatósághoz történő online bekötésével a gazdaság fehéredne, több bevétel érkezhet a költségvetésbe, a tisztességes szereplők jól járnak, ennek fejlesztési és fenntartási költségét azonban viselniük kell - vélekedtek a Portfolio-nak nyilatkozó szakértők. Többen is úgy fogalmaztak, hogy szükség is van ilyen intézkedésekre, mivel a magas áfakulcs vonzó terepet nyújt a csalók számára, és többen is tesztidőszak alkalmazását javasolták. Vannak azonban buktatók és veszélyek. Átfogó szakértői körképünkben ezeket mutatjuk be részletesen.
Az elmúlt hat év számai alapján nem véletlen, hogy a kormány részéről rendszeresen felmerül a költségvetési szektorban foglalkoztatottak létszámának csökkentése. Nem mindegy az sem, hogyan vág neki a kormány.
Üdvözlendő és szükséges a kormány által belengetett járulékcsökkentés - vélekedtek egybehangzóan a Portfolio által megkérdezett szakértők. A közgazdászok szerint ennek köszönhetően javulna a magyar gazdaság versenyképessége, akár új befektetőket is szerezhetne az ország és a munkaerőhiány bizonyos vetületeire is megoldást jelentene a lépés. Megoszlanak a vélemények ugyanakkor arról, hogy mindezt radikális egyszeri lépésben kellene végrehajtani vagy fokozatosan.
Újabb nagy horderejű lépésre készül a kormány: a járulékok fokozatos csökkentésén dolgoznak a Nemzetgazdasági Minisztériumban. Ezzel könnyítene a munkaerőhiánnyal küzdő vállalatok helyzetén és a munkaadók helyett/után az állambácsi nyúl a zsebébe, hogy a munkavállalók (régióban is leszakadó) bérhelyzetét javítsa. Bár a konkrét számokat még nem ismerjük, bemutatjuk, milyen következményekkel járhat egy ilyen intézkedés és hogy egyáltalán van-e értelme.
Berlin tényleg szegény. Ha ugyanis teljes egészében kivesszük a német gazdaságból a fővárost, akkor az egy főre eső német GDP magasabb lenne - derül ki a kölni Német Gazdaságkutató Intézet legfrissebb számításaiból. Ez egyedülálló egész Nyugat-Európában. A közgazdászok tulajdonképpen azt mutatták be, hogy mennyire vízfejűek (vagyis főváros-központúak) az Európai Unió gazdaságai. A Portfolio mindezek alapján megnézte a Budapest-hatást is.
Hasznos, gyakorlati, érthető.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A lakosság is támogatna egy bizalmatlansági indítványt.
Mutatjuk, milyen szintekre kell most figyelni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
